Először 2005-ben találkoztam a kineziológiával. Egy ismerősöm mesélt róla, és olyan izgalmas volt amit mondott, hogy elkértem a kineziológusának az elérhetőségeit. Hamarosan el is mentem hozzá, és pár éven keresztül amikor éppen szükségét éreztem, újra és újra felkerestem. Már az első oldás alkalmával lenyűgözött, hogy az izomteszt segítségével milyen pontosan meg tudja mondani, hogy hogyan éreztem az adott helyzettel kapcsolatban, és hogy egy-egy oldás után mennyivel jobb lett a közérzetem, miután az első felkavarodottság elmúlt.
Néhány évvel később nagyon rosszul éreztem magam a munkahelyemen és tudtam, hogy ennek nem csak racionális okai voltak (bár azok is voltak), de talán még ennél is fontosabb volt, hogy úgy éreztem, hogy nem vagyok a helyemen. Ebben az időszakban egyszer arról beszélgettem valakivel, hogy mivel is szeretnék foglalkozni, szóba került a kineziológia, és ez után a beszélgetés után valahogy sikerült félretennem az aggályaimat, és már aznap elkezdtem utánaolvasni a lehetőségeimnek. Nem tudom, hogy amikor mások elkezdik tanulni a kineziológia valamelyik ágát, akkor hogy indulnak neki. Tudják-e, hogy segítőként szeretnének kineziológiával foglalkozni vagy „csak” az önismeretük fejlesztésére és a közvetlen környezetük segítésére akarják használni. Én az első pillanattól amikor komolyan felmerült bennem a kineziológia tanulásának gondolata, tudtam, hogy hivatásos segítőként szeretnék ezzel foglalkozni.
Körülbelül egy hónappal később elkezdtem tanulni és már az első tanárom is kihangsúlyozta, hogy az elmélet mellett milyen fontos az is, hogy mielőbb elkezdjen oldani az ember. Így én az első tanfolyam után három nappal egy barátnőn megcsináltam az első oldásom, ami ugyan meglehetősen lassan ment, de legalább végig tudtam csinálni. Hurrá! :) A gyakorlást a tanfolyamok alatt is folytattam, úgyhogy mire eldöntöttem, hogy elkezdek vendégekkel foglalkozni (2012. nyarán), azt hiszem 40-60 önálló oldásnál tartottam a tanfolyami oldásokon kívül. Persze közben én is sok oldást kaptam.
2013. első negyedévéig gyakorlatilag nem voltak vendégeim, aztán tavasszal hirtelen megváltozott valami és szinte egyik napról a másikra elkezdtek jönni hozzám a vendégek. Később azt vettem észre, hogy néhány havonta ciklikusan mindig egy kicsit megugrik az oldásaim száma, és jó esetben úgy is marad. Mostanra már szerencsére megszaporodtak. :)
A két legnagyobb mérföldkő a tanulás folyamatában 2015. és 2016. februárja volt. 2015-ben elvégeztem a konzultáns facilitátori tanfolyamot, és 2016-ban az első oktatói tanfolyamot a One Brain kineziológiai ág képzési útján. Ez utóbbi volt a 14. tanfolyamom a sorban, leszámítva persze a tematikus tanfolyamokat. (Majd erről a képzési útról is fogok írni egyszer csak.)
