Először - persze vendégként – kb. 10 évvel ezelőtt találkoztam a kineziológiával. Eléggé megterhelő időszakot éltem át, amikor az egyik ismerősöm mesélte, hogy járt egy hölgynél, aki „nyomogatta” a karját és utána hihetetlen pontosan elmondta hogy mi áll a problémái hátterében. Nagyon kíváncsi lettem, úgyhogy persze elkértem a hölgy elérhetőségeit és el is mentem hozzá. A kineziológus hölgy - nevezzük Erzsinek (főleg mert ez a neve ;) ) - kedves volt és egy kicsit kérdezgetett az aktuális problémákról. Aztán egy idő után megkért, hogy álljak fel, nyújtsam előre a karom és elkezdte „nyomogatni”. Aztán azt mondta, hogy „ebben a helyzetben úgy érzed hogy...”. Én pedig tátott szájjal figyeltem.
Persze nem emlékszem szó szerint az első találkozásunkra, de az első döbbenetre nagyon is. Utána rendszeres vendége lettem. Mindig, amikor úgy éreztem hogy egy kicsit beszélgetnék arról, ahogy érzem magam, vagy még inkább: szerettem volna jobban érezni magam, akkor elmentem hozzá. Az oldások alatt alatt néha jókat bőgtem, sőt, néha még utána is, de azt vettem észre hogy hosszú távon mindig kicsit jobban éreztem magam. Sok mindennel megkerestem, például szerelmi bánattal és munkahelyi problémákkal is. Aztán évekig csak távolról csodáltam ezt a módszert. Ha valami ismerős volt a fent leírtakból, esetleg te is éreztél már hasonlóan kineziológusnál és kíváncsi vagy arra, hogyan és miért is működik a módszer, esetleg magad is szeretnéd megismerni az alapvető technikáit, akkor ne felejtsd el, ez tanulható. :) Gyere el tanfolyamra! Részletek ITT.
Várlak szeretettel!
